Egyesület oldala

KBE Képviselőcsoport oldala

Támogatom!

Egyesület oldala

KBE Képviselőcsoport oldala

Támogatom!

Az alábbiakban kigyűjtve végignézhető, mik a jelenleg hatályos szabályok egyes kérdésekben a balmazújvárosi SZMSZ-ben, illetve melyiket és mire akarja módosíttatni Polgármester Asszony.
A leginkább problémásakat piros keretezéssel emeltük ki.

/A módosításokról készült fotók minőségéért elnézést kérünk, de az SZMSZ előírásai ellenére még a bejegyzés írásának időpontjában – október 15-én késő este – sincs fent a városi oldalon az az anyag, amit a testületi ülésen kaptunk meg. Így csak a nyomtatott példányunkról tudtuk a részleteket befotózni. A >>megkapott, befotózott anyag itt egyben megnézhető./

A >>jelenleg hatályos SZMSZ-ünk 2024. szeptember 30-án lépett hatályba.
Az >>előző verzióhoz képest (ami 2020. 03. 02- 2024. 09. 29 között volt érvényben) történt módosításokat Hegedüs Péter polgármester úr fogadta el, az átmeneti időszakra szóló törvénymódosítás adta jogi felhatalmazás alapján. Az ebben meghozott változtatások a város érdekeinek védelmét szolgálják, illetve sok olyan módosítás is beépítésre került, amik az előző képviselői ciklus tapasztalatai alapján szükségesek voltak, sokat maguk a (fideszes) képviselők kértek/követeltek hosszú időn át.

A jelenlegi módosítási javaslat azonban lényegében visszaállítaná a módosítás előtti állapotokat.
Nézzük végig sorban, miket mire terveznek módosítani, és melyik milyen előnnyel/hátránnyal járhat.

3. §. (2) bekezdés:

Jelenleg hatályos:

3. §
(2)3 A képviselő-testület szükség szerint ülést tart, ha döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal ülést tart, melyet a munkatervben kell ütemezni.

Cserélnék erre:

Rövid magyarázat: Visszaállítanák a módosítás előtti állapotot.
Az évi 10 munkaterv szerinti ülés helyett csak 9-et akarnak. A 10 alkalommal könnyebben tervezhető a képviselőtestületi munka.
– Ennek a pontnak az el nem fogadása nem akadályozza a testületi munkát, megtartásával jobban eloszthatóak lennének a testületi ülések feladatai.

4. §. (4) bekezdés – ez a jelenlegi SZMSZ-hez kiegészítés

Jelenleg hatályos:

4. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2) [8]A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a Képviselő-testület üléseit (munkaterv szerinti, illetőleg rendkívüli) a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) [9] A meghívó és az ülés tárgyalási anyagának összeállítása, kiküldése a jegyző feladata. A jegyző ezen költelezettségének munkaterv szerinti ülés esetén az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés előtt 2 nappal köteles eleget tenni.

(4)4

(5) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztőik nevét, továbbá a határozati javaslat teljes szövegét és az írásbeli előterjesztéseket. A meghívót a polgármester írja alá.

(6) [11] A képviselő-testület ülés időpontjáról, helyéről és a napirendjéről a jegyző a munkaterv szerinti ülés időpontja előtt 5 nappal, rendkívüli ülés előtt 2 nappal korábban tájékoztatja a lakosságot a www.balmazujvaros.hu weboldalon keresztül, a testületi anyag megjelentetésével. Ezzel egyidejűleg gondoskodik arról, hogy a meghívó egy példánya a Balmazújvárosi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre kerüljön.

(7) [12] A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztéseket és határozati javaslatokat a zárt ülés anyagának kivételével meg kell küldeni a Városi Könyvtárhoz, ahol azokba az érdeklődő állampolgárok betekinthetnek.

(8) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester adhat, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával.

(9) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén az ülés időpontjától számított 15 napon belül ismételten össze kell hívni.

(10)5

(11) [14] A képviselő-testület nem határoz meg olyan ügyet, melyben a polgármester két ülés között döntést hoz.

Kiegészítenék ezzel:

Rövid magyarázat: Visszaállítanák a módosítás előtti állapotot.
Az előző képviselő-testület fideszes fele többször problémának jelezte, hogy kevés számukra az idő a testületi anyagok alapos átnézésére, amikor sürgősséggel lett összehívva a testületi ülés. Emiatt több törvényességi bejelentést is tettek. A jelenleg hatályos SZMSZ-ben ezért lett megadva az anyag kiküldésére a tervezett ülés előtt 5 nap, rendkívüli ülés előtt 2 nap kiküldési határidőként, hogy mindenki alaposan fel tudjon készülni. Polgármester Asszony ezt a kiküldési időt visszacsökkentené sürgős esetben aznapra, vagy ülés előtti kiosztásra.
Most hirtelen mégis elegendő lenne számukra a sokkal kevesebb idő is?
– Ennek a pontnak az el nem fogadása nem akadályozza a testületi munkát, megtartása viszont lehetővé teszi a képviselők alaposabb felkészülését az adott témában, és így a felelős döntések megszületését.

4. §. (10) bekezdés – ez a jelenlegi SZMSZ-hez kiegészítés lenne

Rövid magyarázat: Visszaállítanák a módosítás előtti állapotot.
Az Mötv. 42. paragrafusa  elég sok kivételt nevesít, amiben nem ruházható át a döntési jog. Olyan döntéseket hozhat ez alapján a polgármester, amik nem járnak kötelezettségvállalással (pl. elfogadhat törvényességi felhívásra észrevételt, a kormányhivatal álláspontját, vagy egy Kft. üzleti tervét, mérlegét).
Ugyanakkor, az előző testületben a fideszes képviselők voltak azok, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy minden önálló döntési jog legyen elvéve a polgármestertől, és mindenhez a testület döntése kelljen. Ez a pont emiatt is került ki a korábbi verzióból.
Ugyanakkor az is ismert, a kormány egyre több jogot elvon az önkormányzatoktól – bármikor megtehetik az Mötv. e paragrafusában a kivételek leszűkítését, vagy akár eltörlését is – onnantól viszont már eléggé „veszélyessé” válhatna ennek a pontnak a megléte.
– Ennek a pontnak a visszaállítása semmiképpen sem a lakosság és nem a város  érdeke. El nem fogadása nem akadályozza a testületi munkát, nélküle a testület dönt mindenben.

9. §. (10) bekezdés

Jelenleg hatályos:

9. §
(10)6 Ugyanazon napirend keretében három hozzászólásra van lehetőség, melynek időtartama hozzászólásonként 5 perc, 2 perc és 2 perc. Az az önkormányzati képviselő, akinek hozzászólását más önkormányzati képviselő bekiabálással, hangoskodással megzavarja, jogosult a megkezdett hozzászólását újrakezdeni, minden alkalommal, amikor a hozzászólását nem tudja zavartalanul elmondani, a napirendi pont keretében az 5 perce és a hozzászólása 2-2 perce mindannyiszor újrakezdődik.

Lecserélnék erre:

Rövid magyarázat: Visszaállítanák a módosítás előtti állapotot.
A módosítás előtt többször előfordult testületi vita közben, hogy (épp a fideszes képviselők) többször  akartak hozzászólni, mint amennyi az akkori szabályok szerint megengedett volt. Talán ez is oka volt részükről, hogy rendszeresen közbekiabáltak, amikor nem náluk volt a szó, zavarták a hozzászólásokat, az ülésvezetői figyelmeztetés ellenére. A lakosság részéről is többször megfogalmazódott, hogy valamilyen módon szankcionálni kellene a viselkedni nem tudó, a képviselőtársait nem tiszteletben tartó képviselőket. Ez a pont ezért lett így kialakítva a jelenleg hatályos SZMSZ-ben. Egyrészt, több megszólalási lehetőséget biztosít a téma alaposabb körüljárásához, másrészt bizonyos fokú szankcionálásra ad lehetőséget a renitens viselkedés ellen.
Ennek eltörlése ismét megteremtené az alapját annak, hogy a viselkedni nem tudó, szabályokat semmibe vevő képviselők hátráltassák a testület működését, ahogy az előző ciklusban. A lakosság nem cirkuszt szeretne látni, hanem érdemi munkát.
– Ennek a pontnak az el nem fogadása nem akadályozza a testületi munkát, megtartása sokkal inkább elősegíti a hatékonyabb működést.

10. §. (1) bekezdés e) pont

Jelenleg hatályos:

10. § (1)
e)7 Az ülésteremben a képviselő-testületi ülések időtartama alatt az önkormányzati képviselő számára az önkormányzat által biztosított technikai eszköz használata megengedett, mobiltelefon és más technikai eszköz használata tilos.

Lecserélnék erre:

Rövid magyarázat: Visszaállítanák a módosítás előtti állapotot.
A jelenleg hatályos SZMSZ megengedi az önkormányzat által biztosított technikai eszköz (ez eddig tablet volt) használatát az ülés ideje alatt, és tiltja a mobiltelefon használatát. A tervezett változat csak a mobiltelefon használatát tiltja, de nincs benne, hogy engedné a biztosított eszközök használatát. Olvasatunkban ez a technikai eszközök ülés alatti teljes tiltását jelenti. Módosítás előtt csak a mobiltelefon használat volt tiltva, mégis volt aki ezt rendszeresen megszegte, tabletnek  becézve a mobilját… Többek között emiatt is lett ez pontosítva a most érvényes SZMSZ-ben. Arra többször volt példa, hogy szükség lehet az eszközhasználatra, hiszen többször kellett testületi ülés közben kikeresni valamilyen korábbi anyagot, törvényi hivatkozást, stb., ami segítette a munkát.
Azonban az eszközhasználat nem arra lett kitalálva, hogy egyes képviselők testületi ülés közben folyamatosan, a döntéshozásban semmilyen joggal nem rendelkező külsős emberektől fogadjanak eszközükön az ülés menetére vonatkozóan instrukciókat, utasításokat.
A tervezett módosítás helyett célszerűbbnek látnánk ez utóbbi típusú tevékenység szigorú tiltásának megfogalmazását ebben a pontban.
– Ennek a pontnak az el nem fogadása nem akadályozza a testületi munkát, de a hatékonyságot és a tiszta működést nagyban segítené a javasolt módosítás bevezetése.

15. §. (2) bekezdés

Jelenleg hatályos:

15. §
(2)10 [32] Név szerinti szavazással dönt a képviselő-testületi az 5 millió Ft összeg feletti hitel felvételéről, illetve az önkormányzati ingatlanról való rendelkezésnél (például: eladás, eladásra kijelölés, megterhelés, biztosítékul adás, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe adás).

Lecserélnék erre:

Rövid magyarázat: Visszaállítanák a módosítás előtti állapotot.
A jelenleg hatályos SZMSZ MINDEN önkormányzati ingatlannal kapcsolatos rendelkezést név szerinti szavazáshoz köt, függetlenül annak értékétől. Polgármester Asszony visszaállítaná a korábbi verziót, hogy az 5 millió alatti értékű önkormányzati ingatlanoknál NE legyen név szerinti szavazás. Ha nincs kétes szándék, akkor nem okozhat gondot szavazásnál, hogy megörökítésre kerüljön név szerint, ki hogy szavazott az adott ingatlan ügyében. Nem okozhat gondot, hogy a későbbiekben vállalja a felelősséget a döntéséért.
– Ennek a pontnak az el nem fogadása nem akadályozza a testületi munkát, de megtartása sokat hozzáad a felelősségteljes döntések meghozatalához.

16. §.

Jelenleg hatályos:

16. §11 (1) A képviselő a képviselő-testületi ülés végén a polgármestertől (alpolgármestertől), a bizottság elnökétől, a jegyzőtől felvilágosítást, tájékoztatást kérhet az Mötv. 13. §-ában foglalt helyi közügyekkel, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokkal (a továbbiakban: önkormányzati ügy) kapcsolatban.

(2) A felvilágosítás, tájékoztatás kérésre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A felvilágosítás, tájékoztatás kérésre adott válasz elfogadásáról a felvilágosítást, tájékoztatást kérő nyilatkozik. Ha a felvilágosítást, tájékoztatást kérő a választ nem fogadja el, a felvilágosítás, tájékoztatás kéréssel érintett kérdésben a soron következő munkaterv szerinti testületi ülésre írásban részletes tájékoztatást kell benyújtani.

(3) A képviselő a képviselő-testületi ülés végén önkormányzati ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését. Az intézkedés kezdeményezésére az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Ha az intézkedést kérő a választ nem fogadja el, az intézkedés kezdeményezésével kapcsolatos kérdésben a soron következő munkaterv szerinti testületi ülésre írásban részletes tájékoztatást kell benyújtani.

(4) A képviselő a képviselő-testületi ülés végén a képviselői feladatellátásával kapcsolatosan kettő percben, rövid, vitát, intézkedést nem igénylő bejelentést tehet, amely valamely tény, körülmény megismertetése a testülettel.

Lecserélnék erre:

Rövid magyarázat: Visszaállítanák a módosítás előtti állapotot.
A korábbi 30 napos válaszadási határidőt épp a fideszes képviselők reklamálták többször, sokallva azt. Ezért lett lecsökkentve a válaszadási határidő 15 napra – Polgármester Asszony ezt most visszaállítaná újra 30 napra.
A visszaállítás a képviselői lehetőségeket is jócskán megkurtítatná:
Nem lehetne felvilágosítást kérni az Mötv. 13. paragrafusában foglalt helyi közügyekről, amibe nagyon sok minden beletartozik – csak néhány példa:

  • településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (pl. köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágítás, stb.)
  • óvodai ellátás, kulturális szolgáltatás, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások, sport
  • helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, stb.

Tehát a tervezett módosítás szerint a továbbiakban nagyon sok fontos dologról NEM lehetne tájékoztatást kérni a testületi ülésen.
– Ennek a pontnak az el nem fogadása nem akadályozza a testületi munkát, megtartása a képviselői munkát teszi sokkal eredményesebbé, a képviselők lehetőségeit szélesíti a lakosok képviseletében.

17. §. (5) bekezdés

Jelenleg hatályos:

17. §
(5)12 [43] A képviselő-testület nyilvános üléseiről élő közvetítése útján a lakosságot tájékoztatni kell. A Képviselő-testület üléséről vágatlan kép- és hangfelvétel készül, amely központi testületi felvételt az ülés után közzétesz és folyamatosan elérhetővé tesz az Önkormányzat Hivatala. A nyílt ülésekről készült kép- és hangfelvételt a Balmazújvárosi Közös Önkormányzati Hivatalban, másolatban a helyi Könyvtárban kell tárolni. A felvételek tárolásának és őrzésének rendjét a jegyző szabályozza. A Képviselő-testület üléseiről készült hang- és képanyag nem selejtezhető, azt a szerkesztett jegyzőkönyv elkészülte után a keletkezést követő év március 31-ig a levéltárba le kell adni.

Lecserélnék erre:

Rövid magyarázat: Visszaállítanák a módosítás előtti állapotot.
Teljesen kivennék az élő, jó minőségű, archiválást és visszakereshetőséget is biztosító  központi közvetítést. Helyette visszatérnének a helyi tévé felvétele általi tájékoztatáshoz. A megszokott élő, teljes, vágatlan tudósítás helyett akár egy rövid összevágott tájékoztatóval is be kellene érniük a lakosoknak, aminek a hozzáférése is jócskán korlátozott lenne. Ez egyáltalán nem a lakosság érdeke, hiszen sokan továbbra is folyamatosan szeretnék élőben követni a testületi munkát.
– Ennek a pontnak az el nem fogadása semmiben nem akadályozza a testületi munkát, megtartása viszont nagyban hozzájárul az átláthatóság biztosításához, a nyilvánossághoz.

19/A. §. (3) bekezdés – ez a jelenlegi SZMSZ-hez kiegészítés

Jelenleg hatályos:

19/A. § (1) A képviselőt megválasztása időpontjától megbízatása megszűnéséig – e minőségben végzett munkájáért – tiszteletdíj illeti meg.

(2) [48] A képviselői tiszteletdíj mértéke 60.000 Ft/hó (továbbiakban: alapdíj).

(3)13

(4) A bizottság nem képviselő tagjának havi tiszteletdíja az alapdíj 45%-a.

Kiegészítenék ezzel:

Rövid magyarázat: Visszaállítanák a módosítás előtti állapotot.
A jelenleg érvényben lévő SZMSZ-ben bizottsági tagságért nem jár a képviselőknek plusz juttatás. Ezt most visszaállítanák a korábbi verzióra, hogy a bizottsági tagságért is legyen külön díjazásra jogosult a képviselő. A javasolni kívánt bizottsági tagokról jelenleg semmilyen tájékoztatást nem kaptunk, nevük nem volt megjelölve az alakuló ülésen kiosztott anyagban sem, és képviselőcsoportunkkal sem történt semmilyen egyeztetés arról, melyik bizottságba szeretnénk esetleg javasolni tagokat, már csak a 8-ból elnyert 5 választói körzet  jogán is.
– Ennek a pontnak az el nem fogadása nem akadályozza a testületi munkát. Aki a városért akar dolgozni, annak nem elsődleges intézkedése önmaga külön díjazása…

21. §. (2) – ez a jelenlegi SZMSZ-hez kiegészítés

Jelenleg hatályos:

21. § (1) Valamennyi bizottság előzetesen állást foglal és véleményt nyilvánít:
a) a feladatkörét érintő előterjesztésekről,
b) a költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetről,
c) az önkormányzat gazdasági programjáról,
d) a bizottság feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezetről.
(2)14
(3) A bizottságok döntenek a képviselő-testület által átruházott jogkörökben.
(4) A bizottság ellenőrzi határozatainak és a feladatkörét érintő képviselő-testületi határozatoknak a végrehajtását, a felelős személyek beszámoltatása útján.
(5) A bizottságok részletes feladat- és hatáskörét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Kiegészítenék ezzel:

Rövid magyarázat: Visszaállítanák a módosítás előtti állapotot.
A módosítás szerint rendkívüli üléseken és a halasztást nem tűrő ügyekben sürgősséggel összehívott ülések esetében nem kell alkalmazni a bizottságok előzetes tárgyalását és véleményezését. Ez abban az esetben nem problémás, ha nem minden fontos ügyet sürgősséggel és rendkívüli ülésen akarnak tárgyalni, és ha a bizottságoknak nincs döntési jogköre. (De épp ez utóbbi kitételről sincs semmi információnk, ugyanis a bizottságok feladatait, jogkörét rögzítő mellékletet is cserélni akarják – lásd majd lentebb.)
– Ennek a pontnak az el nem fogadása nem akadályozza a testületi munkát, megtartása viszont alaposabb felkészülést tesz lehetővé az adott ügyekben, és megfontoltabb döntések meghozatalát segíti elő.

24. §.

Jelenleg hatályos:

24. § [64] A képviselő-testület saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester általános helyettese, a polgármestert annak távollétében vagy akadályoztatása esetén – teljes jogkörrel, korlátozás nélkül – helyettesíti.

Lecserélnék erre:

Rövid magyarázat: Új elemként kerülne be a főállású alpolgármester.
Az előző ciklusban társadalmi megbízású alpolgármesterünk volt, a korábbi és a jelenlegi SZMSZ verzióban is ez szerepel.
Most ezt akarják módosítani, hogy főállású alpolgármesterünk legyen, főállású fizetésért. A javasolni kívánt alpolgármester személyét előzetesen nem ismerhettük meg, egyeztetés nem történt róla, a testületi ülésen kiosztott írásos anyagban sem volt megnevezve. A polgármester teljes jogkörrel, korlátozás nélküli helyettesítése nem egy olyan pozíció, amiről dönteni lehetne közvetlenül a szavazás előtt megismerve a neveket. Egy ilyen pozíció megszavazásánál mindenképp előzetes egyeztetés szükséges. Semmiképp nem fordulhat elő, hogy olyan személy kerüljön ilyen felelős pozícióba, aki a lakosság részéről nagy elutasítottságnak örvend, vagy akinek jogilag kifogásolható ügyei vannak.
A társadalmi megbízású alpolgármesternek is ugyanolyan jogosultságai vannak a hatályos SZMSZ szerint, mint a főállásúnak – csak sokkal kevesebb pénzért.
– Ennek a pontnak az el nem fogadása nem akadályozza a testületi munkát. Több olyan település is volt, ahol teljes ciklus ment végig alpolgármester megválasztása nélkül, mert nem találtak a felek mindegyikének elfogadható jelöltet.

1. sz. melléklet: A bizottságok feladat- és hatáskörét rögzíti tételesen

Jelenleg hatályos:

2. sz. melléklet: A képviselő-testület átruházott hatásköreit rögzíti tételesen

Jelenleg hatályos:

Kicserélnék a 2 mellékletet:

CSAK ÉPPEN AZ ELŐTERJESZTÉS ANYAGÁBAN NEM SZEREPELT A KÉT ÚJ MELLÉKLET TARTALMA!!! Mai napig nem ismerjük, mire akarták módosítani.

Rövid magyarázat: Ez két nagyon fontos melléklet. Ezek módosított tartalmának ismerete nélkül hogyan lehetett volna megszavazni az SZMSZ módosítást??? Az ülés előtt kiosztott anyagban sem volt benne. Jelenleg nem tudjuk, milyen feladatokat és hatásköröket adnának a bizottságoknak, és azt sem, milyen hatásköröket ruházna át a testület a polgármesterre. És ezek ismeretében kellett volna nekünk szavazni az SZMSZ módosítás elfogadásáról???
Eleve emiatt az egy pont miatt, ami ekkora súlyos hiányossággal lett kiadva, már lehetetlenné vált volna az SZMSZ módosításáról való szavazás.

A tervezett  SZMSZ módosítás alapján hatályukat veszítenék a következő pontok:

Jelenleg hatályos:

2. § (1)1 [2] A képviselő-testület kizárólagos hatásköre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglaltakon kívül:

a) a települési önkormányzat helyi közügyeken, valamint helyben biztosítható közfeladatokon túli közfeladat önkéntes vállalása,

b) testvérvárosi kapcsolat kialakítása, megszüntetése,

c) önkormányzati delegáció külföldi utazásáról való döntés, ezen belül az utazás céljának, a delegációban részt vevők számának és személyének,, valamint az utazás költségének és fedezetének meghatározása.

d) az Önkormányzattal, az Önkormányzat szerveivel, intézményeivel, gazdasági társaságaival kapcsolatos eljárás kezdeményezése, megindítása, illetve megszüntetése.

(2) [4] A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, állandó bizottságaira, a jegyzőre és a társulásra átruházhatja.

(3) Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. Ezt a hatáskörét rendeletben a polgármesterre és állandó bizottságaira átruházhatja.

(4) Az (2) és (3) bekezdésben említett átruházott hatásköröket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5) [5] Önként vállat feladatok:

a) járóbeteg szakellátás,

b) mezei őrszolgálat,

c) nem kötelező helyi szociális ellátások.

d)2 helyi önkormányzati média (televízió, újság) üzemeltetése, fenntartása.

Rövid magyarázat: Visszaállítanák a módosítás előtti állapotot.
Kivennék a testület kizárólagos hatásköréből a helyi önkormányzati tévé és újság üzemeltetését és fenntartását. A 4. §. (10) bekezdés elfogadása mellett akár az a helyzet is előadódhatna, hogy a polgármester önállóan dönthetné el, kell-e nekünk helyi tévé és újság.

Kivennék a képviselő-testület kizárólagos hatásköréből, hogy az önkormányzat intézményeivel, gazdasági társaságaival kapcsolatos eljárást kezdeményezhessen illetve megszüntethessen. A 4. §. (10) bekezdés elfogadása mellett akár az a helyzet is előadódhatna, hogy a polgármester önállóan dönthetne azoknak a folyamatban lévő eljárásoknak a megszüntetéséről, amelyek a város vagyoni érdekeinek védelme érdekében indultak (pl. gázmotor projekt visszafizetés jogtalansága).
Miért lenne jobb a polgármester egyszemélyes döntési joga, mint a testület döntése? Vagy inkább: kinek lenne ez jobb?

– Ennek a pontnak az el nem fogadása nem akadályozza a testületi munkát. Megtartása révén viszont nem fordulhat elő, hogy a polgármester bárki hatására olyan ügyeket állíttasson le, amivel a város elvesztett vagyont szerezhet vissza.

A tervezett  SZMSZ módosítás alapján hatályukat veszítenék a következő pontok:

11. § (1) [25] A képviselő-testület a határozatait a Mötv. és jelen rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve egyszerű szótöbbséggel hozza, összevont napirendek tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.
(2) [26] Minősített többséggel dönt a Mötv. meghatározottakon túl:
a) képviselő-testület hatáskörének átruházásáról,
b) sürgősségi indítvány elfogadásáról,
c) díszpolgári cím és kitüntető díjak adományozásáról,
d) hitelfelvétel, közfeladat önkéntes felvállalása, erről történő lemondás.
e)8 az Önkormányzattal, az Önkormányzat szerveivel, intézményeivel, gazdasági társaságaival kapcsolatos eljárás pl. perek, munkaügyi eljárások kezdeményezése, megindítása, illetve megszüntetése”
f)9 törvényességi felhívás elbírálása.
(3) A képviselő-testület határozatait külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos, arab sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A meghozott határozat teljes jelölése: Balmazújváros Város Önkormányzat ….(arab sorszám)/….(év, hó,nap) határozata a ……..-ról, -ről; rövid megjelölése: ……(arab sorszám)/……(év,hó,nap) sz. határozat.
(4) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal határidős nyilvántartást vezet.
(5) A határozatokat a testületi ülést követően legkésőbb 20 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek. Sürgős, indokolt esetben a jegyző a jegyzőkönyv elkészültét megelőzően a határozat kiadását engedélyezheti. E határozatot a jegyző és a polgármester írja alá.

Rövid magyarázat: Visszaállítanák a módosítás előtti állapotot.
A helyi önkormányzati tévé és újság üzemeltetésével és fenntartásával, valamint az önkormányzat intézményeivel, gazdasági társaságaival kapcsolatos eljárások kezdeményezésével és megszüntetésével kapcsolatos döntésekhez nem kellene minősített többség, csak sima többség.
(Minősített többség =7 igen szavazat. Sima többség= az ülésen jelenlévők fele+1 szavazat).

A 4. §. (10) bekezdés elfogadása mellett akár az a helyzet is előadódhatna, hogy a polgármester önállóan dönthetne arról, szükség van-e a helyi tévére és újságra, illetve önállóan dönthetne azoknak a folyamatban lévő eljárásoknak a megszüntetéséről, amelyek a város vagyoni érdekeinek védelme érdekében indultak (pl. gázmotor projekt visszafizetés jogtalansága).

A korábbihoz képest ezek a most érvényben lévő módosítások éppen a város érdekeinek, a város vagyonának védelmében történtek.
Tessék józanul végiggondolni, kinek az érdeke ennek módosítása? A városé? Vagy „egyeseké”?

– Ennek a pontnak az el nem fogadása nem akadályozza a testületi munkát. Megtartása révén viszont nem fordulhat elő, hogy a polgármester megszüntesse a városi tévét, újságot, vagy bárki hatására olyan ügyeket állíttasson le, amivel a város elvesztett vagyont szerezhet vissza.

Top